Méltó ünnep a Dunakanyarban

2020.08.21

Megszegték az új kenyeret szerte a Dunakanyarban. A magyar államiság legnagyobb ünnepe több jelentést is hordoz. A betakarítás hálaadásán túl Szent István alapító király emléknapja is, így Magyarország jelképes születésnapja. Rövid ünnepi körkép.  

Sződön szentmisével, és ünnepi köszöntőkkel emlékeztek a nemzeti ünnepen a magyar államiság több mint ezer esztendejére. Az ünnepségen felszólaló Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője Szent István munkáját méltatva rámutatott, hogy az államalapító megtehette volna, hogy a könnyebb utat választva behódol valamelyik birodalmi érdeknek, de az Árpád-házi uralkodó az önálló utat választva visszautasította mind a Német-Római császár, mind pedig Bizánc ajánlatát, és ha kellett, akkor fegyverrel is érvényt szerzett akaratának. 

Verőcén ökumenikus imával, és énekléssel köszöntötték Magyarországot. A közösség keresztény gyülekezeteinek vezetői együttesen kiemelték, hogy Szent István útja egy a kereszténység útjával, és egyetértettek abban is, hogy mindig az összefogás ereje tudta kimozdítani a hullámvölgyekből a több mint ezeréves magyar államot. 

Kemencén nagy ünnep volt az idei, hiszen nemcsak az államiságot, hanem saját közösségüket is ünnepelték. Az egykor Hont vármegye székhelyeként is ismert település új címert kapott, mert a régi nem felelt meg a heraldikai szabályoknak. A címer mellett zászlót is avattak, és új testvér településsel, a Nógrád megyei Cserháthaláppal gazdagodott a közösség. Az ünnepségen felszólalt Rétvári Bence is. A képviselő itt arra mutatott rá, hogy Magyarországon mindig voltak, és mindig lesznek olyanok, akik úgy képzelik, hogy behódolva valamely nagyobb birodalmi érdeknek, könnyebb érvényesülni. A politikus szó szerint azt mondta: 

Mindig voltak minden korszakban olyanok, mindig vannak olyanok, és mindig lesznek olyanok, akik úgy gondolják, hogy a magyarok sorsáról ne a magyarok döntsenek. Hanem valaki máshol, valahol máshol, egy más ország fővárosában, egy birodalmi központban majd jobban eldöntik, hogy a magyaroknak mire van szükségük, és mire nincs. Szent István mind szavaival, mind intelmeivel, mind kardjával megvédte az országot.

A politikus szerint az, hogy amíg az avarok, a besenyők, a langobárdok már eltűntek a történelem süllyesztőjében, de a magyarok még több mint ezer év után is itt vannak, bizonyítja, hogy Szent Istvánnak igaza volt. Az utódok munkája pedig az ő eredményeinek folytatása, és folyamatos megóvása. 

Molnár Péter