Szivárványos főtt béka

2021.12.13

 A "főtt béka szindróma" egy egészen különös biológiai jelenség leírására szolgál: ha egy békát egy tál meleg vízbe helyeznek, azonnal kiugrik abból. Elviselhetetlenül kellemetlennek találja a meleget, és reflexszerűen változtatni akar helyzetén. Ha azonban ugyanazt a békát egy tál hideg vízbe rakják, majd a vizet lassan, fokozatosan melegítik, akkor a béka szinte megfőzhető. Az ok: egyszerűen nem érzékeli a víz hőmérsékletének fokozatos változását. Nos, a hazai szivárványos ellenzék - beleértve a váci lerakatot is, pontosan ebben a szindrómában szenved.


2015 nyarán, még rádiós szerkesztőként breaking newst kellett hirdetnem, megszakítva ezzel a rádió szokásos napi műsorrendjét. Történt ez azért, mert egy pár száz fős migránscsoport - még nem állt a déli határzár, így jöhettek-mehettek kedvükre - úgy döntött, hogy elindulnak Nyugat felé az M1-esen. Gyalog. Izgalmas műsorfolyam lett belőle, de már akkor tudtam, hogy ez az ügy sokkal jelentősebb lesz, mint bárki gondolná. A politikai baloldal akkoriban szendvicseket meg ásványvizet osztogatott a Keleti-pályaudvarnál táborozó közel-keletről vándorló embercsoportban. A szendvicsek rendre a kukában kötöttek ki, akárcsak a szénsavas vizek. Persze ez a humanitárius álszenteskedés közben nem tűnt fel a politikai aktivistáknak. Pedig feltűnhetett volna. Hiszen egyértelműen hirdette: "Nekünk nem kell a segítségetek, nekünk a hazátok kell"

Inotay Gergelyt, egyszeri hittantanárt, ma függetlenobjektívcivil "kormányváltó" országgyűlési képviselő-jelöltet is ekkortájt vetette, ahogy fogalmaz, "jósorsa" a VIII. kerületbe. Ahol nagyon jó tapasztalatokat szerezhetett, hiszen a közösségi médiában közzétett posztjában mindjárt országonkénti 50 ezer! ember befogadásáról filozofált.

Azóta persze történt egy-két lefejezés, néhány robbantás, tömegbe gázolás, amelyek minden bizonnyal már Inotay jelölt úr érzékenységét is átüthették. Néhány év kellett ugyan hozzá, de most már a baloldal is elfogadta, hogy a migráns-kérdés létezik, nem csak "Fidesz-propaganda".

És most itt van az újabb "nincs-is-ilyen" ügy, a gyermekeket célba vevő gender ideológia. Mert hogy Meseország mindenkié is, ugye. A baloldali politikusok és kommentelők zöme most is teleszórja kacagó emojikkal az ezt a témát előhozó jobboldali gondolkodók posztjait, mondván, hogy ki akarna a születési nemet megváltoztató műtétről beszélni az óvodában? Talán ma még senki. Ma még. De hogy mi volt tíz évvel ezelőtt, arról Rétvári Bence beszélt az egyik váci óvodánál.

Kétezertíz előtt az akkori baloldali kormányzat a nevelési programjából kivette azokat a részeket, amelyek a kisfiúkkal, kislányokkal kapcsolatosak voltak, és a született nemi identitásnak megfelelő neveléssel kapcsolatosak voltak, s helyette olyan részeket tettek bele, ahol a kisfiúkkal kislányos játékokat játszattak, a kislányokkal pedig kisfiús játékokat játszattak. Ez a 2010 előtti valóság volt, és több baloldali párt, így a Momentum és mások el is mondták, hogy a gender nevelést az LMBT nevelést ők bizony be is vezetnék az óvodában is, és be is vezetnék az általános iskoláknak a nemzeti alaptantervi tartalmai közé.

Azt nem tudni, hogy Inotay Gergelyt mikor veti jósorsa egy LMBTQ megmozdulásra. De ahogy az utat látom, amelyen poroszkál, minden bizonnyal nemsokára. 

És akkor lehet, hogy majd ő is elgondolkodik azon, hogy mi is az a "főtt béka szindróma."

MJP