Vízimérték

2020.12.28

Sokéves vita végére tehet pontot a kormány legújabb döntése, miszerint 82 milliárd forintot biztosít kiemelt társadalmi igényeken alapuló újabb gyorsforgalmi, főúti, települési elkerülő, csomóponti és hídfejlesztések előkészítésére. Ahogy azt közösségi oldalán Vác város országgyűlési képviselője, Rétvári Bence bejelentette: a pakkban benne van a váci Duna-híd is. Az építménnyel kapcsolatban évtizedek óta ütközik két, alapvetően ellentétes szakmai álláspont. Ezeket foglaljuk össze egy cikkben.

Amikor Vác képviselő-testülete 2003-ban döntött a híd felépítésének szükségességéről, Philipp Frigyes volt a város főépítésze. A végül elkészült tervek nagy mértékben az ő elképzeléseit tükrözték. Philipp úgy látta, hogy a Duna-kanyar hatvanhat folyóparti, börzsönyi, pilisi településből álló régiója nem egységes. A térségben a partok között nincs közvetlen kapcsolat, a folyó kettészeli a területet. Az egykori főépítész azt állította: az akkor még tervezett, azóta megépült M0-ás (Megyeri)-híd sem jelent lényegi megoldást a térség számára. A váci komp a Szentendrei-szigetre viszi az utazókat, akik onnan a szigeten áthajtva, a Tahitótfalunál már meglévő hídon juthatnak el folyó jobb partjára. 

A szakember szerint a közvetlen kapcsolat hiánya gátja a város és a régió további fejlődésnek: a híd Vácot is a Duna-kanyar népszerű látványosságává tehetné, miközben jelentősen enyhítene észak-Pest megye közlekedési gondjain.

Ezzel az állásponttal homlokegyenest különböző véleményen van Vác nemrégiben állásából elbocsátott - most már szintén egykori - harcosan karcos kormánykritikáiról, illetve kutyabarátságáról egyaránt ismert főépítésze, Zöldi Péter, aki 2018-ban egy szakmai folyóiratban fejtette ki gondolatait a témában. Szerinte "Vác városa azon a ponton alakult ki, ahol azt a földrajzkönyvekből megtanult adottságok azt meghatározzák: a síkság és a hegyvidék találkozásánál. A Pesti-síkságról és a Gödöllői dombság lankáiról itt futnak be a Duna mellé azok az utak, amelyek egyrészt áttörnek a Cserhát és a Börzsöny között a Felvidék felé, vagy továbbfutnak a Duna mentén északnyugatnak. A dunai átkelési hely másodlagos: azért jött létre, hogy a túlpart és a Szentendrei-sziget felől a város által kínált piac, munkahelyek és egyéb szolgáltatások megközelíthetőek legyenek. 

Nem tipikusan hídfő-településről van tehát szó, ezért a városvezetés - és vele együtt sok váci polgár - álmai egy Duna-hídról inkább tekinthetőek lokálpatrióta megnyilvánulásnak, vagy helyi közlekedési igénynek, mintsem az országos hálózatba organikusan ágyazódó törekvésnek." (IHO.hu 2018. 01. 18)

A két szakmai véleményt e helyen csak idézzük, mivel szakmai ismeretek hiányában állást foglalni nem tudunk a kérdésben. Néhány megállapítást szigorúan laikus alapon, azért megteszünk.

Amikor 2020 nyarán egy földcsuszamlás elzárta a 12-es utat Nagymaros és Zebegény között, kiderült, mennyire sérülékeny is a Dunakanyar bal partjának közlekedési hálózata. Igaz, ez a természeti katasztrófa mutatta meg azt is, hogy a Duna mint közlekedési alternatíva sokat jelenthet a környék turizmusának. Egy váci Duna-híd kétségtelenül csak lendítene ezen a helyzeten. Az elmúlt lassan másfél évben az is kiderült Vácon, hogy a szakmai, vagy annak álcázott viták sok mindenre jók, csak egyre nem: ezekből sosem lesz cselekvés. Valahogy úgy lehet, ahogy Rétvári Bence országgyűlési képviselő posztjának végén írja: 

 "Mi abban hiszünk, hogy a válságból új fejlesztésekkel, nagy beruházásokkal tudunk kilábalni, nem a baloldalra jellemző megszorításokkal. Mi nem panaszkodunk, mint a baloldal, hanem építünk, mert ez szolgálja az emberek érdekét."

MJP